INSOMNIA ÉS TÁRSAI

2015. 08. 06.


 

Amikor megszűnik a nappal és az éjszaka

Az alvászavaroktól szenvedők hol a nap közepén szunnyadnak álomba, míg mások semmikor sem tudják nyugodtan álomra hajtani a fejüket. Azonban az állandó pihenés nélküli állapot súlyos következményekkel járhat.

Testi-lelki egészségünk fenntartásának elengedhetetlen feltétele a kielégítő alvás, hiszen szoros összefüggésben van az agyi funkciókkal. Alvás közben az ember szervezete azon dolgozik, hogy helyreállítsa az egészséges agyműködést. Sokaknak ez a folyamat természetesnek tűnik, azonban tudnunk kell, hogy az emberek 20-40 százalékának ez csak elérhetetlen álom marad.

Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha az elalvás során vagy az alvás minősége zavart szenved. Akkor is érdemes gyanakodnunk, ha sokat alszunk, mégis folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat, lassabban reagálunk, ingerlékenyek, motiválatlanok vagyunk. Két csoportja oszthatjuk az alvászavarokat: a hyposomnia, más néven insomnia nehezített elalvással és ébredésekkel megszakított mintázatból áll. Ennek valamelyest ellentéte a hypersomnia, amelynek fokozott alvásigény az alapja, ilyen például a nappali aluszékonyság.

A hypersomnia egyik komoly változata a narkolepszia, e ritka idegrendszeri betegség során az agy nem képes megfelelő módon szabályozni az alvás-ébrenlét ciklusát. Narkolepsziában szenvedő betegek naponta többször is elaludhatnak, az alvás és az ébrenlét határán pedig különböző hallucinációkat tapasztalhatnak.

A háziorvosok által tapasztalt betegségek 30-40 százaléka ered alvászavarokból. Kutatások bebizonyították, hogy a kielégítő alvást lehetővé tevő idegpályák és azok, amelyek a mentális egészségünkért felelősek, átfedésben vannak egymással. Természetesen több tényező is befolyásolja az alvásigényünket, mint például az életkor. A lényeg: figyeljünk a testünk igényeire.

Kozma Katalin

Export vezető



Kommentek